A kép ötletes, de hogy a háttér folyammal, vagy álló vízzel mit is akartál kifejezni, azon még gondolkodnom kell :)))

Válasz

Köszönöm a kedves szavakat Viki. Az én célom az eredetivé válás. Ha van rá mód... :)

Válasz

Én, mint teljesen laikus senki művészetéhez nem tudom hasonlítani a képeidet, viszont nem is hiszem, hogy bárki művészetét hasonlítani kéne másokéhoz. Azért, mert nevük van, attól még nem ugyanaz. Ez csak egy egyszerű művészet-kedvelő ember véleménye... :) Nekem nagyon tetszik a kép, úgy ahogy van, átjön a lényeg és a mondanivaló... :)

Válasz

OK, téma lezárva, mehet az "olvasztás és váltás" :)

Válasz

Hello Olivér!
Az ember talán azért hasonlítja némely munkámat Magritte-hoz, mert a legtöbb ember az ismert világhoz köt mindent. Ami számára ismert, az biztonságos. Miért hagyná el ezt a kényelmet nyújtó, mindentől megóvó simogató bársonyköntöst? Én elhagytam és ezért látom köztem, és a neves festőművész közti különbséget. Hogy miért zavar "csak" engem? Mert én vagyok az, akire a vizes lepedőt húzzák. Egyediségre, egyéniségre törekszem és szűknek érzem a skatulyát.
Az bekezdés elejére egy nagyszerű példa egy közvélemény kutatás lenne: 100 emberből a fele azt mondaná, hogy Magritte, a másik fele azt, hogy Dalí. Ez utóbbit azért, mert a legtöbb ember elméjében szürrealizmus = Dalí... és nincs tovább, mert az egyik haverjától ezt hallotta. ...és a legtöbb művészpalánta kitüntetésnek venné, ha egy naaaagy-naaagy művészhez hasonlítanák... csak a művészet számomra nem az, hogy holmi nagy művész lelkét élesszem újra, hanem leképezni azt, ami jön, valami tisztát, valami mást: leképezni egy gondolatot, aminek "van" értelme és közvetít valamit. ...vagy másképp szólva: konkretizálni az absztrakciót, vagyis a megfoghatatlan gondolatot megfogható (észlelhető) képpé formálni. Ez jellemző a Tehetetlenség c. képemre is, ahol a "megmozdulhatatlanságot" ábrázolom szürreállal tálalva. Magritte művészete nekem bő fantáziát, elvonatkoztatást, talán ha van képi szinoníma szótára, akkor valami féle gondolatot, mondanivalót, illetve nagyszerű ecsetkezelést jelent.
No mindegy. Nem magyarázkodom tovább, hanem olvasztok és váltok.
Üdv, mindenkinek és szép napot. T

Válasz

Jókor érkeztem, látom megint témánál vagyunk. Vannak bizonyos ötletek, kifejezésmódok,gesztusok amik spontán feltörhetnek egy alkotóból mindentől függetlenül viszont ezeket gyakran már hozzákötjük irányzatokhoz , alkotókhoz . Ez a Magritte jelző egyedül téged zavar ahogy látom, mást egyáltalán nem. Rendkívül kreatív alkotó vagy és magas színvonalon is valósítod meg a képi ötleteidet szerintem bőven elég ha jelzed , nem volt rád senki behatással , tiltakozni meg nem érdemes mert nagyon ritka , hogy valamely ötlet csak egyetlen ember fejéből pattanjon ki, ahhoz üvegházban kellene élni , hogy valaki teljesen példanélkülinek gondolja magát :))) De végül is az a lényeg , hogy király képeket csinálj az meg megvan rendesen :)

Válasz

Magritte számára a világ misztériuma és a belső modell: azonos.Nálad ez egészen más.
Gratulálok.

Válasz

Nem sértődtem meg... :)
Csak nem értem, hogy miért hasonlítanak Magritte-hoz. Ő az álomvalóságot festette meg realisztikus elemekkel. Én is ezt teszem néha, csak ennek a valóságnak értelmezhetőbb, vagy emocionálisabb részét. Ha mondjuk beborult eget festenék ami előtt van egy gumicsizmalábú vasvilla, melynek a feje bárányfelhős égboltba megy át és erre fel van szúrva egy zöldalma, akkor megértem, hogy Magritte-osnak mondják a festményt. Lehet volt neki egy képi szótára, vagy valami, ami alapján ezeket az elvonatkoztatásokat értelmezni lehet és közvetít valamit, ahogy Dalínál is... nemtudom, amúgy nekem az övé kaotikusnak tűnik ismeret hiányában. Ami nálam fennáll: egy gondolatot festek meg az álomvilág segítségével, ami az AMI. Nem kell rajta gondolkodni, nem kell hozzá szótár, hanem ránéz az ember a címre és a képre, és azt mondja jó esetben: Igen, ez Az. Akár laikus, akár hozzáértő. Szóval csak annyi, hogy ezért nem szeretem, hogy hasonlítanak egy olyanhoz, aki ugyan szürreálba nyomta, de mégis másképp. Egyik gondolati metódus sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, csak más. Amúgy ecsetkezelésben van még hova érnem Magritte-hoz képest. Hát ennyi. Üdv, T :)

Válasz

A megjegyzést dicséretnek szántam.Sorry!

Válasz

Bocs, őszintének kell lennem: Magritte művészetét futólag ismerem. Tudom, hogy jó volt. Azt viszont nem szeretem, ha hozzá hasonlítanak és az sem érdekel, hogy ki kire büszke. Én csak teszem a dolgom: leképezem azt, ami ki akar jönni.

Válasz